Mardosó éhség

Már délután lehetett, mikor egy üzletsorra értem. A helyzet itt sem volt más. A golyó lyuggatta épületekre felkúsztak már a növények, az út szélén hagyott kocsik rozsdásodni kezdtek, emellett minden fel volt forgatva. Néhol alig tudtam haladni az úton lévő törmelékektől, és vissza kellett fordulnom, hogy egy járhatóbb útvonalat találjak. Fogalmam sem volt, hogy merre megyek. Csak ki akartam jutni innen.
Felmértem a borzalmas állapotban lévő utcát, amire fájdalmasat mordult a gyomrom. Ahogy sétáltam a boltok előtt, mérgesen ráncoltam a homlokomat. Mindenhol csak butikok, és egyéb ehetetlen dolgokat áruló üzletek voltak. Végignéztem a saját ruháimon, de azok még nem szorultak váltásra, viszont egy táskafélére szükségem lehetett. Beléptem az egyik kitört ablakon, és leráncigáltam a földön heverő próbababáról, egy még használható állapotú hátizsákot. A földre szórtam volna a tartalmát, de aztán eszembe jutott, hogy később még hasznosak lehetnek a papírdarabok, ha tüzet akarnék gyújtani.
Végre találtam egy kisebb élelmiszerboltot, aminek a tetején volt egy lakóház, ahova az üzlet mellől lehetett felmenni. Az ajtó szinte teljesen érintetlen volt, de a mellette lévő üzlet összes ablaka ki volt törve, és amennyire beláttam, a polcok is szerteszét voltak. Fogalmam sem volt, hogy lehetett-e még valami az árukból, vagy több dolgot hagytak fent a lakásban.


Bemegyek a boltba                                        Bemegyek a házba

Nincsenek megjegyzések: